A reggel nem is olyan fagyos már,
Még mindig megszólal kismadár,
Még mindig ódát éneklünk a nyárnak,
Mikor az emberek már kabátokban járnak.
Kora reggel csak úgy ragyog a mosolyod,
még mindig napsugár üt át az arcodon,
És kincsemmé vált ez a pillanat is már,
legyen akár ősz, vagy tavasz; nyár.