A reggel nem is olyan fagyos már, Még mindig megszólal kismadár, Még mindig ódát éneklünk a nyárnak, Mikor az emberek már kabátokban járnak.
Kora reggel csak úgy ragyog a mosolyod, még mindig napsugár üt át az arcodon, És kincsemmé vált ez a pillanat is már, legyen akár ősz, vagy tavasz; nyár.