"egyszer" poems
Szertelen, szédült vadhajtások
övezik zarándoklatom hajnalát
volt egyszer egy képtelen álom
azon hajtja be vágyam zálogát
Érdekes, ahogy a köveket fújja
kell, hogy legyen ebben szenvedély
Otromba képzelgések szövik alakosra
Azt, mit elhordott a pázsitos éj
Sokan félik e száguldó vonatot
Pillanatkép a mozgó vásznon
Hisz létezésünk nem több a nyárnál,
mely jégbe fúl a halálos ágyán
Majd virágot küld énnekem s neked
Rákulcsoljuk ujjunk, s együtt féljük a közelgő telet.
Aug 27, 2015
Aug 27, 2015 at 6:39 AM UTC
Elkésett angyalokkal számolom és aztán csigavonalba rendezem
a homokóránk pergő gránátalmamagjait
Az egész olyan, mintha egyszer már megtörtént volna
Csak már nem emlékszem, hogyan kezdődik
Megfordíthatnám újra a homokórát
És ihatnám tovább a tekilát
Az angyalokkal, akik már túl részegek
De én hányok helyettük
Ők élvezik, én meg félek
Apr 9, 2013
Apr 9, 2013 at 1:03 PM UTC